Elérhetőség: 1204 Budapest, Köves u. 1., Főépület 1. emelet

Telefon: (06) 1 289 6200/1201

Ambulanciavezető:

Dr. Hoffmann Csaba

Beutaló információk

A rendelés előjegyzés alapján működik: előjegyzés az Intenzív Betegellátó Osztály Irodájában 07.00-15.00 között személyesen, illetve a 289-6376 és a 289-6200/1376 telefonszámon.

Rendelési idő, rendelő orvosok
Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek
10.00-18.00 10.00-18.00 10.00-18.00 10.00-18.00 10.00-16.00
Az ambulancia bemutatása, tevékenysége

Az Aneszteziológiai ambulancia a műtétre váró betegek műtéti kockázatának felmérését és előkészítését végzi, illetve javaslatot tesz az optimális érzéstelenítés típusára. Szükség esetén új, kiegészítő vizsgálatok elvégzését rendelheti el, illetve kórházi felvételt javasolhat műtéti előkészítés céljából. Általában a műtét előtt egy-két héttel javasolt a tervezett aneszteziológiai szakvizsgálat. A beteg a vizsgálatra hozza magával beutalóját, korábbi orvosi dokumentációit/ zárójelentéseit, az Altatásra és regionális érzéstelenítésre vonatkozó kitöltött kérdőívet, továbbá a műtéthez szükséges aktuális leleteit (labor, röntgen, EKG, stb.).

Az Aneszteziológiai ambulancia feladatai:

  • A rendelkezésre álló korábbi orvosi dokumentációk/ zárójelentések, az Altatásra és Regionális érzéstelenítésre vonatkozó kérdőív és az aktuális leletek átnézése,
  • A műtétre kerülő betegek előzetes vizsgálata,
  • Az aneszteziológiai kockázat felmérése,
  • Az érzésteleníthetőség megállapítása,
  • Az optimális érzéstelenítési módszerek meghatározása,
  • A beteg teljes körű felvilágosítása az érzéstelenítés tervezett módjáról, előnyeiről és kockázatairól,
  • A tervezett beavatkozáshoz szükséges tájékozott beleegyezés,
  • Adott esetben szükséges: speciális vizsgálatok elrendelése, ismételt aneszteziológiai szakvizsgálat, a műtéti előkészítés bizonyos fázisainak elvégzése.
Betegtájékoztató

Tudjuk, betegeink egészségük visszanyerése céljából kényszerülnek arra, hogy gondjainkra bízzák magukat. Kötelességünk, hogy Őket a betegségükről, állapotukról megfelelő módon tájékoztassuk, valamint a gyógykezeléssel kapcsolatos utasításokat részletesen és körültekintően megadjuk. Különösen fontos ez akkor, ha munkaképességük helyreállításához, életük megmentéséhez műtét és érzéstelenítés szükséges. A műtét mibenlétéről az operáló orvos ad felvilágosítást a betegeknek. Kórházunk aneszteziológus (érzéstelenítő, altató) orvosainak és asszisztenseinek feladata a részvétel a műtéti előkészítésben, a műtéti feltételek javítása, a műtéti érzéstelenítés elvégzése, a műtét után pedig a gyógyulás biztosítása, hogy a műtét körüli időszak szövődményei csökkenhessenek. Ezeket a feladatokat csak akkor tudjuk kellő színvonalon elvégezni, ha betegeinkről minél többet tudunk, és az élettanitól eltérő működéseket lehetőség szerint még a műtét előtt helyrehozzuk. Ez laboratóriumi vizsgálatokkal, vérvételekkel, műtét előtti gyógyszeres kezeléssel, esetleg injekciókkal, infúziókkal, műszeres vizsgálatokkal, vagy akár a műtéti időpont halasztásával is járhat, de ezek minden esetben a beteg érdekében történnek. Az érzéstelenítés formáját a műtétet szükségessé tevő betegségtől, a beteg állapotától, a társult betegségektől és természetesen a műtéti beavatkozás igényeitől függően választjuk meg:

  • A legkisebb megterhelést, ha a műtét típusa megengedi általában a helyi érzéstelenítés jelenti. Ezt az esetek többségében az operáló orvos végzi. Sajnos viszonylag kevés olyan műtét van, ahol ez az érzéstelenítés kielégítő eredményt ad.
  • A végtagi, a gáttáji, a hasfali, a medencében elhelyezkedő szervek műtéteihez úgynevezett regionális, vagy vezetéses (gerinc közeli) érzéstelenítést használhatunk. Ilyenkor a műtét helyétől távolabb, a végtag eredésénél, vagy a gerinc közelébe adunk helyi érzéstelenítő szert, amivel a fájdalmat vezető idegrostokat a beadott gyógyszerekkel átmenetileg kikapcsoljuk. Ezzel a módszerrel 1,5-4 órás fájdalommentességet érhetünk el, de műtét közben néha nyomást, húzást érezhet betegünk, aki a műtét során ébren van, vagy szundikál, szüksége lehet közben infúzióra, nyugtatókra. A műtéti területet a betegek nem látják. Ezen érzéstelenítési formák biztonságosak, nagyon ritkán fordul elő súlyosabb szövődmény, és nem kell félni a bénulástól sem. Amíg az érzéstelenség hatása el nem múlik, a húgyhólyag kiürítését a beteg nem tudja szabályozni, az alsó végtag mozgása is korlátozott, de ezek átmeneti jelenségek. Fejfájás a gerinc közeli érzéstelenítés után előfordulhat. Ritka esetekben aneszteziológiai segítségre lehet szükség, hogy a panaszok gyorsabban megszűnjenek.
  • Az epiduralis érzéstelenítés során egy igen vékony, szövetbarát anyagból készült kanült helyezünk be, és ezen át adagoljuk a fájdalomcsillapító gyógyszert a sterilitás szabályainak szigorú megtartásával a műtét alatt, majd utána akár több napon át. Ezt a módszert önállóan vagy altatás mellett alkalmazzuk, és igen jó hatásfokú fájdalomcsillapító a műtét után, továbbá egyéb, a gyógyulást elősegítő hatásai is vannak.
  • Az érzéstelenítések harmadik nagy csoportja az altatás (általános érzéstelenítés: vagy narkózis). A műtét előtt fél egy órával nyugtató, az elalvást segítő tablettát vagy injekciót adunk, majd a műtőben vénába altatószert, esetleg maszkon át altatógázt, amitől betegünk elalszik. A fájdalommentességet a biztonságos altatás-vezetés és az operáló orvos munkájának megkönnyítése céljából bizonyos esetekben izomellazítók adásával egészítjük ki, amelyek a légzést is érintik, ezért ilyenkor a légcsőbe vezetett puha műanyagcsövön (tubuson) keresztül lélegeztetünk, miközben a szükséges oxigént és az altatógázokat altatógépeink adagolják. A tubus bevezetése során előfordulhat, hogy a fogak sérülnek, ezért is fontos a kivehető fogsor eltávolítása még az altatás előtt. Az altatás következményeként a műtét utáni napokban enyhe nyelési panaszok és izomláz jelentkezhetnek. A súlyosabb (főleg keringési és légzési) szövődmények igen ritkák.