Elérhetőség: 1204 Budapest, Köves u. 1., Főépület 1. emelet, kórházi ambulanciák  7-8. ajtó

Telefon:

  • dr. Budai Erika: (06) 1 289 6207; (06) 1 289 6200/1377 mellék
  • dr. Udvardi Veronika: (06) 1 289 6200/1331 mellék
  • Előjegyzés (kizárólag 12:00-14:00 óra között): (06) 1 289 6200/1331 mellék vagy e-mailen
  • FAX: (06) 1 289 6207

Email címek: budai.erika@jahndelpest.hu, udvardi.veronika@jahndelpest.hu

Ambulanciavezető:

dr. Budai Erika FIPP

Beutaló információk

Beutaló köteles ambulancia, beutalót adhat minden Magyarországon nyilvántartásba vett, működési engedéllyel rendelkező orvos.

Rendelési idő, rendelő orvosok
Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek
dr. Budai Erika 8:00-14:00 8:00-14:00 8:00-14:00 8:00-14:00 8:00-14:00
dr. Udvardi Veronika* 8:00-14:00 8:00-14:00 8:00-14:00 8:00-14:00 8:00-14:00

* beosztás szerint

Az ambulancia bemutatása, tevékenysége

Fájdalom ambulanciánk krónikus, hosszú ideje (minimum 2-3 hónap) fennálló fájdalmakkal foglalkozik. Heveny fájdalommal a fájdalomnak megfelelő szakterületek ambulanciái foglalkoznak, hiszen azok hátterében azonnali beavatkozást igénylő kórokok húzódnak.

Krónikus fájdalomcsillapítással az 1950-es évek közepétől kezdtek el foglalkozni az Amerikai Egyesült Államokban, s itt jelentek meg az első fájdalom ambulanciák is a múlt század 60-as éveinek elején. Hazánkban a 80-as évek elején jött létre az első fájdalom ambulancia az Országos Onkológiai Intézetben. Kórházunkban hivatalosan 2003 óta működik Fájdalom ambulancia, de az érdemi munka csak 2006. tavaszán kezdődött el, s azóta az egyik legnagyobb betegforgalmú fájdalom ambulancia lett hazánkban. Nemzetközi felosztás szerint ambulanciánk inkomplett, sokszakágú fájdalom ambulancia, ami azt jelenti, hogy elérhető közelségben van több szakterület képviselője, és a fájdalomcsillapítás majdnem teljes spektrumát -gyógyszeres, invazív, non-invazív- alkalmazzuk. Fájdalom ambulanciánk beteganyagában 2:1 arányban vannak a nem daganatos és a daganatos eredetű fájdalmak. A nem daganatos fájdalmak között magasan vezetnek a mozgásszervi eredetű fájdalmak, ezt követik a különböző idegkárosodásos fájdalmak és az érszűkületes eredetű fájdalmak.

A fájdalomcsillapítás az elmúlt 60 évben önálló tudománnyá nőtte ki magát, hiszen az egyre újabb és hatékonyabb gyógyszeres kezelések, invazív beavatkozások és non-invazív technikák mellett, a fájdalom kialakulásában résztvevő kórtörténeti okokon túl, részletes anatómiai, röntgen-anatómiai ismereteken át, ismerni szükséges az összes fájdalom szindrómát, azok okait, tüneteit és kezelésük lehetséges módozatait. Hazánkban nincs elismerve, mint önálló szakterület, s ez nagyban hátráltatja a korrekt krónikus fájdalomcsillapítási elvek és módszerek elterjedését, fejlesztését az országban. A fejlett országokban, de a volt szocialista tagországokban is a fájdalomcsillapítás sokkal szervezettebb és magasabb szinten áll, mint hazánkban, ez által a betegek számára sokkal szélesebb körben hozzáférhetőek az egészség biztosítók által támogatott módszerek, gyógyszerek.

De mi is történik a fájdalom ambulanciánkon?

A fájdalomcsillapítás időigényes feladat, nem lehet a lelkileg is sérült, krónikus fájdalomban szenvedő beteget futószalagon kezelni. Az első találkozás 1-1,5 óra, de ettől jelentősen eltérő esetek (3-4 óra) is lehetnek, ezért a betegeket előjegyzés alapján fogadjuk. Szoros időbeosztással dolgozunk, ezért fontos az előjegyzési idő betartása. Az első megjelenés alkalmával igyekszünk mindenre kitérni, minden fontos tényt rögzíteni, hiszen később a kontroll vizsgálatok során ezekből az információkból fogjuk a beteg esetét újból és újból rekonstruálni.

A vizsgálat a korábbi orvosi dokumentáció áttekintésével kezdődik. A páciensnek minden, meglévő, nem csak a hozzánk fordult betegségével kapcsolatos orvosi dokumentációját el kell hoznia, s ezeket egy folyamatos időrendi sorrendbe kell tennie. Ez a beteg számára sokszor értelmetlennek tűnő kérés nagyon fontos része a vizsgálatnak, hiszen ennek a segítségével sokszor olyan, eddig nem látott tények, részletek kerülnek elő, amelyek a szelektált vagy szakmánként tasakozott leleteknél nem derülne ki. Ismernünk kell a beteg korábbi műtéteit, betegségeit, gyógyszereit, esetleges gyógyszer allergiáját, az eddig elkészült vizsgálatok eredményeit. Nem csak az adott tünetet, hanem az egész embert összefüggéseiben vizsgáljuk! A fontos információkat rögzítjük.

A vizsgálat következő szakasza a fájdalom kórtörténet részletes felvétele. Első lépésben pontosítjuk a hozott dokumentációval kapcsolatban felmerült kérdéseket, majd a beteg saját szavaival beszámol aktuális fájdalmairól. A beszámoló során információt kapunk a páciens személyiségéről, érzelmeiről, szorongásairól is. Ezt követően célzott kérdéseket teszünk fel a fájdalommal kapcsolatban, mely a vizsgálat egyik legfontosabb része.

  • Mióta fáj (gyerekkora óta, első menstruáció óta, 5-10 éve, néhány hónapja, stb.)?
  • Hogyan változott az időben (csökkent, fokozódott, stb.)?
  • Milyen gyakorisággal jelentkezik (folyamatos, periodikus, pillanatokig tartó, stb.)?
  • Jelenleg pontosan hol fáj (pontosan be lehet határolni vagy nem), kisugárzik-e valahová, ha igen mely testtájékra?
  • Milyen jellegű (hasogató, égő, zsibbadó, görcsös, tompa, sajgó, lüktető, stb.), milyen intenzitású? A fájdalom mértékét mindig megpróbáljuk mérhetővé tenni különböző fájdalom skálákkal, mely később a kezelés hatékonyságának követésére is alkalmas lesz.
  • Milyen tényezők befolyásolják (mozgás, étkezés, stb.), fokozzák (fizikai terhelés, ülés, köhögés, hajolás, székelés, beszéd, hideg, meleg, stb.) vagy csökkentik (végtag nyugalomba helyezése, fekvés, fizikai aktivitás, hideg, meleg, stb.)?
  • Milyen egyéb tünetek kísérik (hányinger, hányás, szédülés, látás zavar, hasmenés, stb.)?
  • Észlelt-e a testén valamilyen korábban nem látott eltérést (duzzanat, látható ér-, bőrelváltozás, szőrzet változása, körfogat növekedés, stb.)?
  • Változott-e a testsúlya, van-e étvágya, székelési, vizelési szokásaiban tapasztal-e eltérést?
  • Észlelt-e végtag gyengeséget, mozgás beszűkülést?
  • Milyen gyógyszereket szed, szedett, milyen dózisban, mennyi ideig, milyen hatással, mellékhatással?
  • Milyen fájdalomcsillapító módszereket alkalmaztak eddig, s ezeket milyen eredményel? Stb.

Kiegészítésül alkalmazhatunk különböző fájdalom és életminőségre vonatkozó kérdőíveket is, de ezek nem pótolják a fenti, részletes fájdalom kórtörténet felvételét.

A következő lépés a fizikális vizsgálat, melynek során szinte teljes mozgásszervi, célzott ideggyógyászati és általános belgyógyászati vizsgálatot végzünk. Minden eltérés fontos lehet, mert erősítheti a feltételezett diagnózist illetve kizárhat egyéb betegséget. A kórtörténet és a fizikális vizsgálat együtt nagy pontossággal meghatározhatja a fájdalom feltételezett okát, okait. Amennyiben kétségeink vannak, illetve a betegnél még semmilyen vizsgálat nem történt, akkor célzott laboratóriumi és eszközös vizsgálatokkal próbálunk közelíteni. Elsődleges a felmerülő rosszindulatú daganatos betegség kizárása! Ha biztosak vagyunk a kiváltó okban, akkor ezt, közöljük a beteggel, s megkérdezzük, milyen fájdalom csökkenést tartana elfogadhatónak. Tájékoztatjuk a kezelés lehetőségeiről (gyógyszer, non-invazív, invazív módszerek, egyéb), azok esetleges mellékhatásairól, szövődményeiről és arról, hogy az egyes kezelésektől milyen eredmény várható. Részletesen elmagyarázzuk, hogy a fájdalommentes állapot nem mindig és nem azonnal, hanem néha csak bizonyos idő eltelte után következik be, s ez hosszadalmas folyamat is lehet. Ha a fájdalmat kiváltó ok nem egyértelmű, további vizsgálatokat kérünk, de tartózkodunk a terápiás következmények nélküli, szükségtelen vizsgálatoktól. A fájdalomcsillapítást minden esetben azonnal elkezdjük és mindig egyénre szabottan végezzük. Alapesetben a beteg nem távozhat ugyanolyan fájdalommal, mint amilyennel érkezett. Krónikus fájdalomcsillapításban a fájdalom harmadával való csökkentése már jó eredménynek mondható. Ambulanciánk szinte minden, hazánkban alkalmazott fájdalomcsillapítási módszert ismer és alkalmaz egyes idegsebészeti beavatkozások kivételével.

Sajnos minden igyekezetünk ellenére sem tudunk mindenkit teljesen fájdalommentessé tenni (melynek számos, többnyire tőlünk független oka van), de legrosszabb esetben a fájdalom minimalizálásával egy elfogadható életminőséget tudunk betegeinknek biztosítani. Az ambulancián dolgozó 3 szakorvos és diplomás ápolói végzettséggel bíró szakasszisztens magasan elhivatott mind orvosi, mind ápolói, mind fájdalomcsillapítási tevékenységében. Folyamatosan képezzük magunkat, s a nemzetközi irányelvek szerint az itthon hozzáférhető eszközökkel kezelünk. Egyetlen célunk, mély empátiával, minden tudásunkat latba vetve a hozzánk fordulók fájdalmának hatékony csökkentése, ha lehet megszüntetése.

Betegtájékoztató

Betegvizsgálat előjegyzésre történik: előjegyzés mindennap 12:00-14:00 óra között 289 6200/1331-es melléken. A zavartalan betegellátás miatt tisztelettel kérjük az előjegyzési idő betartását. Időpont emailen is kérhető: budai.erika@jahndelpest.hu, udvardi.veronika@jahndelpest.hu